Országunk, illetve Budapest egyik legmeghatározóbb jelképe a Duna, annak ellenére, hogy ez a világ „legnemzetközibb” folyója. 10 országon is áthalad, és a vízgyűjtő területe még 7 országot érint. 4 főváros is emelkedik a partjain, köztük Bécs, Pozsony, Belgrád, és végül, de nem utolsó sorban Budapest.

A folyó a pliocén időszakban jött létre, az „Ősduna” a Bajor-medence feltöltése után indult meg mai útján, táplálkozva a Nyugati-Alpok vizein. Valószínűleg a vízgyűjtő területe nagyobb volt a mainál, legalábbis a Sváb-Alb déli vonulatain levő kiszáradt folyómedrek erre utalnak. Viszont az azóta kialakult lényegesen mélyebben fekvő Rajna nagy mennyiségű vizet szállított, és mai nap is szállít el a Duna forrásterületeiről. Geológusok szerint egy nap a Duna legfelső folyása ennek köszönhetően teljesen eltűnik, és a Rajna fog begyűjteni minden vizet onnan.

Az alsóbb szakaszok minden bizonnyal a medencék feltöltésével jöttek létre, majd a pleisztocén időszakban érte és töltötte fel a magyar Alföldet, és később a Román-alföldet is. Ennek az időszaknak a végén érte el a Fekete-tengert is a Duna. A mai napig körülbelül öt méterrel „tolja” a szárazföldet a tenger belseje felé évente. A folyó jellegzetessége az, hogy teraszokra tagolódik, és minden terasz egy-egy időszakot jelent, amikor a Duna ártere volt a terület.

A Dunát szerencsére sokkal kevesebb környezeti kár érte eddig, mint Európa többi folyóját, ezért a növény- és állatvilága nagyrészt megmaradt. 1970-től ezért folyamatosan hozták létre a tájvédelmi körzeteket és nemzeti parkokat a folyó mentén. A Duna holtágai és lassabb folyású részei gazdagok planktonokban, ezek az élőlények festik zöldre nyáron a vizet ezeken a területeken. Ők szolgálnak még a tápláléklánc legalsó fokán az állatok táplálékának, és nem mellesleg az emberi szennyezések elbontását is nagyrészt nekik köszönhetjük.

Régen jelentős halászat folyt a Dunán, de ma már halállománya szegény, nagyon kevés helyen lehet a sporthorgászásnál többre vállalkozni. De két csak a Dunára jellemző halfaj is él itt, név szerint a dunai galóca és a selymes durbincs.

Ma azt mondhatjuk, hogy a nemzetközi összefogásnak hála, a Duna állapota javult, de még mindig lehet tenni érte, hogy szebb és tisztább folyónk legyen. Épp ezért épült, és kezdte meg üzemszerű működését az új budapesti központi szennyvíztisztító rendszer, mely Közép-Kelet Európa legnagyobb környezetvédelmi és közmű beruházása.

Más folyókat a globális felmelegedés, a túlzott mederszabályozások, szennyezések veszélyeztetik, de a Dunát az erőművek építése és a hajózás miatti mederátalakítások veszélyeztetik. A WWF szerint ezek miatt a Duna bekerült a 10 legveszélyeztetettebb folyói közé. Ez nem azt jelenti, hogy ki fog száradni a folyó, hanem azt, hogy az uniós hajózásfejlesztési tervek szerint 2,5 méteres merülési mélységet biztosítani kell az év majdnem minden napján, amit csak kotrással tudnak elérni. A majd 400 kilométeres magyarországi folyószakaszt érintő tervek potenciális veszélyt jelentenek a folyó élővilágára, ha nem megfelelő módon végzik el a tervezett hajózásfejlesztést.

Az előző témámhoz még hozzátenném, hogy a dunai hajózás már így is elég sok kárt okoz az élővilágnak, a nagy sebességű hajók a vizet szelve nagy hullámokat gerjesztenek, és ezek az alacsony partrészekre szó szerint „kidobálják” a halakat, amik a levegőn megfulladnak. Sajnos nem találtam törekvést arra, hogy az ilyen jellegű környezet pusztítást megállítsák.

<kattints a videóért>

Fürdőzni még mindig nem ajánlatos a Dunában, főképp nem a főváros közelében (mivel hatóságilag tilos), de a kijelölt dunai strandokon, ahol megvan az erre megfelelő környezet ott nagy baj nem érhet minket, de máshol nem biztos, hogy ajánlanám bárkinek a fürdőzést. Ahol alkalmas strand működik a fürdőzésre azok a Ráckeve melletti strandok, és a veresegyházi, pócsmegyeri, győmrői, illetve dunavarsányi bányatavak.

Németh Zsolt

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.